A Húsvét eredete
Húsvétkor Jézus feltámadását ünnepeljük, de eredete ennél sokkal régebbre vezethető vissza. A zsidó vallás egyik legfontosabb ünnepe a pészah (elkerülés), amely a zsidóság egyiptomi fogságból való szabadulásáról emlékszik meg, és a mai napig több nyelven is a húsvét szó erre a héber szóra vezethető vissza. A magyar Húsvét szó ebben különbözik a világnyelvektől, magyarul a húsvét szó a negyvennapos böjt lezárásra utal, mint arra a napra, amikor újra ehetünk húst (hús-vét).
Mikor van Húsvét
A keresztények a farsangi ünnepeket lezáró hamvazószerdán kezdték el a böjtöt, ami a vasárnapokat nem számolva, negyven napig tartott. Ez egyfajta lelki, és testi megtisztulás volt, és ma több változatát tartják. A Húsvétot a hamvazószerda utáni 46. napon ünnepeljük, a negyven napos böjt lezárásaként (vasárnapokat nem számolva). A húsvét eredetileg Jézus feltámadása miatt a kereszténység legnagyobb ünnepe volt, a 20. század elejétől viszont a Karácsony, Jézus születésének ünnepe nagyobb szerepet kap.
Hogyan ünnepeljük a Húsvétot
Magyarországon a Húsvét nemcsak maga húsvét szó alkotása miatt sajátos, de a népi hagyományok is különböznek, amelyeket azok is megtartanak, akik nem feltétlenül követik az ünnep vallási oldalát. A lányok a hétvégén megfestik a tojásokat, és hétfőn várják a locsolókat, akik ma már általában nem vízzel, hanem parfümmel locsolják a lányokat egy apró ajándékért cserébe. Bár az ünnepi menü minden háznál más, az biztos, hogy nem sok asztalról marad le a sonka és a tojás. A gyermekes családokban pedig egyre népszerűbb a húsvéti vadászat, amikor a házban vagy kertben elrejtett apró ajándékokat lehet felkutatni.
Miért van mindig máskor Húsvét
A Húsvét eredetileg ugyanarra az időre esett a zsidó és a keresztény vallásokban is. Kr. u. 325-ben hozott az első nikaiai zsinat egy határozatot arról, hogy a Húsvétot a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnapon kell tartani. A nyugati kereszténység által a Húsvét meghatározására ma használt metódust 1582-ben, a Gergely-naptár bevezetése óta használják. Ezelőtt a Húsvét vasárnap kijelölése egy csillagászati feladat volt, ugyanakkor a tudomány fejlődésével állandóan pontosítani kellett az eljárást. Így ahelyett, hogy a Húsvét kiszámolását módosították volna, praktikusan bevezettek egy új naptárt. Ebben a naptárreformban meghatározták mi az a tavaszi napéjegyenlőség, és mi az azt követő telihold. Az ortodox keresztények ugyanúgy a napéjegyenlőség és telihold alapján számolják a húsvétot, de ők sose tértek át a Gergely-naptárra a Julián-naptárról, ezért ma már ritkán esik a két Húsvét ugyanarra a hétre. Bár régóta folynak tárgyalások a két egyház között a Húsvét kiszámításának reformjáról, hogy minden keresztény ugyanakkor ünnepelhesse azt, eddig még nem született erről megállapodás.
Mit vásároljunk Húsvétkor
Húsvétkor mindenhol nagy a sütés-főzés, így sok élelmiszert vásárolunk. Természetesen a sonka és a tojás nem maradhat ki, és a Húsvét elmaradhatatlan kellékei a dekoráció, valamint a tojásfesték. A locsolkodásra készülő férfiaknak érdemes beszerezni egy finom illatú parfümöt, az őket váró hölgyek pedig tervezzék meg, mivel szeretnék a vendégeket megkínálni. A leggyakoribb menü a húsvéti asztalon a sonka és főtt tojás, kaláccsal. Általában friss zöldségeket vásárolunk mellé: újhagyma, hónapos retek. Számos sütemény is készül ilyenkor, ezek alapanyagaira sok akció található a boltok polcain. Természetesen üdítők, és alkoholtartalmú italok is az asztalra kerülnek.
Mely üzletek tartanak húsvéti leárazást?
Minden szupermarket és hagyományos üzlet tart valamilyen húsvéti leárazást, így sokat spórolhatunk, ha figyeljük ezeket az akciókat. Hogy megkönnyítse a vásárlást, lapozza át az az oldalunkon lévő akciós újságokat. Előre eltervezett vásárlásokkal nem csak azért jár jobban, mert akciós áron szerezhet be a minőségi termékeket, hanem mert így elkerülheti az impulzív vásárlást.
| Név | Részletek |
|---|